Nanrobot D4+ v2.0 – az ideális közlekedési eszköz?

Előszó, és egy másik roller

Tavaly október vége felé született meg a gondolat, hogy kellene valami alternatív közlekedési eszköz, ha mondjuk a környéken szeretnék elmenni valahova (pl. pékség, cukrászda, vagy csak fel a hegyre fotózni), mert autóba ülni nem gazdaságos ilyenkor; ráadásul ahol lakom, néha veszekedni kell a parkolóhelyekért, mert sok az ingázó, aki szívesen teszi le az utcánkban a verdát, holott itt van például a MOM mélygarázsa (a bevásárlóközponté és a kulturközponté egyaránt, de azok hétvégén is fizetősek, ugye). Szóval, elkezdtem matekozni, és arra a következtetésre jutottam, hogy garázs és egyéb zárható beálló hiányában egy elektromos roller lehet az ideális megoldás, amit „a hónom alá csapva” felhozhatok magammal a lakásba (a negyediken lakom..).

Körvonalazódtak hát a paraméterek: mivel körülbelül 105 kiló a saját testsúlyom, ezért több olyan roller azonnal kiesett a pixisből, amivel korábban egyébként szimpatizáltam. Fórumokat és tesztoldalakat bújva kirajzolódott egy olyan e-roller képe, ami/aminek:

  • Nem drágább 250 000 forintnál,
  • Legalább 600 Wattos a motorja,
  • Kellően nagy teljesítményű az akkuja, hogy ne tíz kilométerenként kelljen tölteni,
  • Van rugózása, s mivel még nincs vesekövem, ezért nem is akarok semmit kirázatni,
  • Lehetőleg „nagy” kerekeken gördül,
  • Van idehaza is szerviztámogatása, és lehetőleg ne hónapokat kelljen várni egy-egy alkatrészre, kiegészítőre,
  • Van valódi fékrendszere (nem csak a motor fékez),
  • Van világítása,
  • Felhozható a negyedikre.

Szóval, a fentiek alapján az első kör nyertese a Zero 9 volt (hamarosan látni fogjátok, miért hozom be a képbe ezt a rollert), hiszen 250 000 Ft alatt beszerezhető, 600 W teljesítményre képes a motorja, elfogadható kapacitású az akkuja, elől és hátul is van saját rugózása (igaz, elég rövid rugóutakkal), 9”-os kerekeken gördül, ismerős tudja szervizelni, elől tárcsa-, hátul dobfék állítja meg, úgy világít, mint egy karácsonyfa, 18 kg. Róla van szó:

Barátságunk tavaly télen kezdődött, ugyanis csak decemberre érkezett meg a járgány. Nem bírtam ki, gyorsan (hehe, „gyorsan”) feltöltöttem, majd levittem egy körre. A házunktól körülbelül 500 méterre szólított le egy taxis, hogy lapos a hátsóm, és tényleg. Némi kényszerpihenő után hozzájutottam egy új belső gumihoz, majd annak cseréje után (igen, tanulva az esetből már „Slime-ot” is tettem bele) ismét elvittem – immár egy hosszabb – körre a rollert. Körülbelül tíz kilométert tettem meg vele, mikor furcsának, nyúlósnak éreztem a gépállat hátsóját: újabb defekt! Ezúttal nem packáztam tovább, megrendeltem két darab tömörgumit, hogy többé ne kelljen vacakolnom a kilyukadt belsőkkel.

Az e-rollerekkel foglalkozó ismerősöm hiába figyelmeztetett, hogy baromi rázós lesz a tömörgumi, úgy voltam vele, hogy teszek rá, még mindig jobb egy kis rezonancia, mint kilométereket tolni a jószágot egy lapossal. Mivel Szingapúrból kellett megrendelni az alkatrészt, újabb másfél hónapos kényszerpihenő következett. Az utak az eső/hó keverékétől amúgy is folyamatosan taknyosak voltak, tehát annyira nem bánkódtam emiatt. Aztán megérkeztek a gumik, gyorsan fel is pattintottam hátulra az egyiket, majd ismét irány az utca! A tuti aszfaltjainkon és macska-, illetve térköves útjainkon a tömörgumi hihetetlen módon berázta az egész rollert, a rezonancia velőig hatolt, még néha a fogaimat is összekoccoltam.

Egy „hosszabb túra” után viszont be kellett látnom, hogy a 105 kilós önsúlyom és a 600 Wattos motor nem jó barátok, és a Zero 9 saját rugózása nem képes kompenzálni a tömörgumi keménységét. Lényegében a rollerezés nem nyújtott örömöt, sok helyre el se jutottam a járgánnyal a gyenge motorja miatt (hegyvidék, ugye), és az akku kapacitásától se voltam lenyűgözve (mivel folyamatosan kínlódott, erőlködött alattam a szerencsétlen, ezért kb. 15-20 km-re volt elég egy töltet).

Noha a Zero 9 minősége igen jónak mondható (kategóriájában szerintem egyike a legjobbaknak), meg kellett válnom tőle, mivel nem volt számomra megfelelő. Tehát a fenti felsorolást revideálnom kellett..

Nanrobot D4+ v2.0 – előzetes

A Zero 9-cel szerzett tapasztalatok alapján felállítottam pár ökölszabályt: egy kb. 70 kg-os személynek tökéletesen megfelel sík, városi, esetleg enyhe emelkedőkkel megspékelt utakra a 600 W, ám efölött tíz kilónként érdemes legalább 100 W többletteljesítményt számolni. Számításaim szerint tehát egy 100 kg-os sofőrnek kb. 900-1000 W teljesítményre lenne szüksége, hogy valóban élvezetes városi osonó legyen alatta az e-roller. Ha hegyvidéken, terepen szeretnél rollerezni, akkor ennek az értéknek bátran vedd a dupláját, két és félszeresét!

Tehát, a tapasztaltak szerint így módosult az eredeti lista:

  • Lehet drágább 250 000 forintnál,
  • Legalább 2000 Watt legyen a teljesítménye,
  • Legyen tényleg nagy teljesítményű az akkuja, hogy ne tíz kilométerenként kelljen tölteni,
  • Ne csak pár milliméternyi legyen a rugóút,
  • Lehetőleg 10”, vagy annál nagyobb átmérőjű kerekeken gördüljön (Bp.-i utak minősége, ugye),
  • Legyen idehaza is szerviztámogatása, és lehetőleg ne hónapokat kelljen várni egy-egy apróságra,
  • Legyen valódi fékrendszere (ne csak a motor fékezze),
  • Legyen világítása,
  • Bírjam felhozni a negyedikre (ha kell, egy-két kisebb pihenővel).

Újabb keresgélés következett, majd újfent az ismerősöm szólt, hogy „hamarosan” érkezik egy Nanrobot D4+ v2.0, érdekel-e. Mivel még nem ismertem ezt a modellt, pár óra alatt gyorsan felszívtam magam belőle (YouTube videók, írásos tesztek).

Ez a gép – papíron – már minden elvárásnak megfelelt: 2 x 1000 W teljesítmény, komoly rugózás, első-hátsó világítás, masszív kivitel, elől-hátul tárcsafék, tekintélyes akkukapacitás. Egyedül a tömege az, ami miatt kissé aggódtam, hiszen 32 kilót nem olyan könnyű felvinni a negyedikre! Mikor szépen bedobozolva kihozták, a csomagot a kocsitól a házig alig bírtam elhúzni (nem viccelek!). Még az udvaron kicsomagoltam, kidobáltam minden papírt és csomagolóanyagot, majd lehívtam a fiam, vigye fel ő a sallangokat (leírás, szerszámkészlet stb.). Ahogy nézegettem a rollert, kezdett összeállni a fejemben a kép, hogyan fogom majd felvinni a tetőtérbe: lehajtom a kormányt, a hátsó kerekével előre felveszem a vállamra, majd a trepninél és a sárvédő nyúlványánál megfogva felcipelem. A második emelet fordulójáig bírtam is így, de ott le kellett tennem a vasat, mert egyrészt mély barázdát vágott a trepni aljának éle a vállamba, másrészt görcsbe állt a gerinctámasztó izmom.

Aztán némi káromkodás és erőteljes izzadás után szerencsére megoldódott ez a kérdés, ugyanis új technikával álltam elő: nem a vállamra veszem a masinát, hanem összecsukva, hátsó kerékkel előrefelé tartva megtámasztom a trepnit a csípőcsontomon, jobb karommal a kormánynyak alatt átnyúlok, bal kézzel pedig megfogom a sárvédő fém nyúlványát. Így nem kell megállnom pihenni se lefelé, se felfelé, gyakorlatilag nem nehezebb feljönni a vassal a negyedikre, mintha a heti nagybevásárlással térnék haza.

1. alátámasztás a kormánynyaknál, 2. a sárvédő nyúlvány megfogása, 3. csípőcsontra való helyezés – és jöhet a lépcsőzés! (Ha hülyén néz ki, de működik, akkor nem hülyeség)

No, de még mielőtt tovább lépnék, lássuk a Nanrobot D4+ v2.0 fontosabb műszaki adatait:

  • Hajtás: 2 x 1000 W motor (első és hátsó kerékagyban, az első hozzákapcsolható)
  • Akku: 52 Volt, 23 Ah Li-Ion
  • Feltöltési idő: 10-12 óra (illetve 5-6 óra két töltővel)
  • Tömege: 32 kg
  • Mérete: 122 x 114 x 57 cm
  • Terhelhetősége: 150 kg
  • Kerékátmérő: 11”
  • Hatótáv: kb. 50-60 km (gyári adat)
  • Végsebesség: kb. 50-60 km/ó (gyári adat)
  • Fékrendszer: elől-hátul mechanikus, Bowden-huzalos tárcsafék + elektromos fék (csak hátul)
  • Felfüggesztés: hátul lengővilla központi rugóstaggal (állítható előfeszítéssel), elől oldalanként dupla rugóstaggal
  • Világítás: elől-hátul LED, féklámpa előkészítés van, féklámpa gyárilag nincs bekötve!
  • Kürt: van (jó hangos)
  • Gyári kellékek: multi-tool szerszámkészlet (imbusz, francia stb.), rövid brosúra (használati utasítás angol nyelven), 2 db indítókulcs
  • Szigetelés: a gyártó nem ajánlja az esőben való használatot
  • Extrák: ülés felszerelhető rá

Nanrobot D4+ v2.0 – folytatás

Az első töltés valóban hosszú ideig tartott, a gyártó nem túlzott a 10-12 órával. Azonnal vásároltam hozzá egy második töltőt is, amivel a felére csökkent a feltöltési idő. Még szerencse, hogy gyárilag két töltőaljzatot alakítottak ki a rolleren (menetirány szerint jobb oldalon, a trepni oldalában):

Az aljzatokat gumifedél védi a koszolódás elől, de a szigetelés nem olyan mértékű, hogy szakadó esőbe, tócsás úton mehessünk. Amúgy a gumik és a fékek miatt sem érdemes nedves úttesten jaszkarizni, a taknyolás garantált, és a roller elektronikájának sem tesz túl jót a víz. Bár 1 kW teljesítményűek a motorok, méretre elég kicsik, a külsőre 11”-os kerekek belsejében így festenek:

Az első és a hátsó tárcsafék látványa hiába bizalomgerjesztő, lejtmenetben hamar túlmelegednek és gyorsan kopnak a betétek. 150 km-t tettem meg a Nanrobottal, de valószínűleg hamarosan cserélnem kell a fékbetéteket, pedig az elmúlt 50 kilométer alatt már az elektronikus fékrásegítést is bekapcsoltam.

Az én példányom túl hosszú fékbowdenekkel érkezett, ezért vágni kellett azokból, nehogy menet közben bekapja a lyuggatott féktárcsa. A bowden levágott végét egyszerűen összeforrasztottam, hogy ne szálasodjon ki.

A Nanrobot D4+ v2.0 egy egyszerű műszerrel érkezik, ami mutatja az akku töltöttségét, az összesen megtett kilométert, a „napi” megtett kilométert (ez mindig lenullázódik, ha kikapcsoljuk a rollert), a sebességfokozatot (1-3), valamint a speciális menüt, amit a MODE és a bekapcsoló együttes nyomva tartásával hívhatunk elő. Ez a műszer tartalmazza a gázkart is, amit mutatóujjunkkal kezelünk. Elég bosszantó, hogy noha elég hosszú a gázkar útja, annak legfinomabb mozdítására is kitör a rollerből az állat; szinte 0-1 üzemmódban működik a rendszer, míg hozzá nem szokunk (vagy át kellene programozni a kart, vagy ki kellene cserélni nagyobb felbontásúra).

A kormány másik oldalán további kezelőszervek várják a pilóta parancsait: balra a kürt piros gombja látható, majd afölött a világításkapcsoló. Ettől jobbra az indítózár (kulcs nélkül nem lehet áram alá helyezni a járművet), fölötte a töltéskijelző műszer van.

Ki hova teszi, nálam a kormány jobb oldalán van az ECO/TURBO – SINGLE/DUAL kapcsolókonzol. Az ECO/TURBO elvileg fogyasztáscsökkentőként használható, de gyakorlatilag hagyjuk csak TURBO fokozaton, míg a SINGLE/DUAL feliratú kapcsolóval az egy-, illetve a kétmotoros üzem között válthatunk (alaphelyzetben a hátsókerék hajt, ehhez lehet hozzákapcsolni az elsőt).

Bár teljes sötétségben még nem mentem vele, sötétedéskor erdőben már hajtottam a járgányt, és a gyári világítás teljesítményével meg voltam elégedve, jól bevilágítja a LED-es reflektor az utat. A hátsó lámpa kissé gyenge, a biztonság kedvéért mindenképp érdemes egy további, lehetőleg nagy LED-es lámpát felszerelni, de a féklámpát sem érdemes kihagyni. Aki városban szeretne sokat rollerezni, az gondolkozzon el akár egy Bluetooth üzemű indexen is, mert a kézzel való irányjelzést nyugodtan elfelejthetjük, életveszélyes elengedni a kormányt (~39 éve kisebb-nagyobb szünetekkel motorozom, van mihez hasonlítanom).

Említettem többször a rugózást. Igaz, a felszerelt rugók látszólag nagy rugóúttal rendelkeznek, menet közben azért így sem sima a suhanás a kis kerekek miatt. Elől oldalanként két-két rugóstag próbál megbirkózni az egyenetlen talajjal:

Hátul viszont egy combos központi rugóstag végez rendes munkát. Itt módosíthatjuk a rugó előfeszítését, de én még nem nyúltam hozzá, így jó, ahogy van.

Számtalan rollerre nem szerelnek oldalsztendert, ha meg akarsz állni valahol, csukd szépen össze, úgy a trepnire fektetve megáll a paripa, de a Nanrobot D4+ v2.0-ra tettek egy masszív letámasztót, ami sokat dob a napi használat kényelmén.

Nanrobot D4+ v2.0 – használat közben

Az előző oldalakon már ejtettem szót a fékrendszerről, a lámpákról, de még nem volt szó az egyéb tapasztalataimról. Milyen gyors, mekkora a hatósugara, milyen napi használatban a Nanrobot D4+ v2.0? A gyártó viszonylag pontosan adja meg a csúcssebességet: egyenes úton az e-roller saját sebességmérése szerint 54 km/ó a rekordom; igaz, ezt az értéket nem „hitelesítettem” GPS-szel, de a forgalom többi résztvevőjének sebessége szerint körülbelül reális lehet a kijelzett érték. A hatósugárról annyit, hogy még nem kellett soha hazatolnom a gépszörnyet. Eddig egyszerre 32,7 km-t tettem meg vele: 58,8 V-tal indultam, az út végére 47 V-re csökkent a töltöttség (43 V-ra érve kapcsol le az elektronika az akku védelme érdekében). Ezt a majdnem 33 km-t folyamatos kétmotoros, „turbós” módban tettem meg a Budai hegyvidéken, tehát emelkedő volt bőven. Általában 30-35 km/ó sebességgel mentem, és nem ritkán „csutkáztam” is a rollert. Ilyen, nem épp kíméletes módban, a 105 kilóm alatt körülbelül 40-45 km biztosan megtehető, de kíméletes, helyenként egymotoros használat mellett az 55-60 km sem lehetetlen! Ilyen szempontból meg vagyok elégedve a járművel.

Eddig két videót készítettem róla, ezeket megnézhetitek a YouTube csatornámon, ahol idővel több rolleres mozgókép is látható lesz (ezért nem ágyazom be ide őket).

Az elektromos rollereknek még rengeteget kell fejlődniük, mire tényleg kiforrott járműként lehet rájuk tekinteni. Általános probléma például a nyeklő-nyakló kormányrúd (amelyik összecsukható az mindig is lötyögős lesz), a gyenge és hamar elfogyó fék, a kis kerekekből adódó általános halálfélelem (ez persze megszokás kérdése), az általában gyenge futómű (gyenge, alulméretezett rugóstagok). A mai akkumulátorokkal nagyon nehéz megtalálni azt az ideális középutat, ami megfelelő hatótáv mellé még elviselhető önsúlyt jelent. A Nanrobot D4+ v2.0 is 32 kilogramm, szóval nem pont az a „hónom alá kapom és felugrom vele a buszra, vagy a negyedikre” kategória.

A Nanrobot D4+ v2.0 gyengeségei ellenére egy jó általános e-roller, amivel akár már a hegyvidéket is be lehet járni, nagy hatósugara miatt pedig hosszabb városi utakra is elmerészkedhetünk vele. Az index és a féklámpa nagyon hiányzik róla, de a hatékonyabb, masszívabb fékrendszer is kötelező elem. A tesztelés, tapasztalatszerzés folytatódik, a rollert igen sűrűn használom továbbra is.

Ha tetszett a cikk és/vagy szeretnél több hasonlót, akkor nyomj egy lájkot, és oszd meg ismerőseiddel!

You may also like...

1 Response

  1. miklac szerint:

    Ez egy próba

Vélemény, hozzászólás?